A santiagói Szépművészeti Múzeum márványlépcsőjére leesett ugyan egy párkány a februári chilei földrengés következtében, ám bent a szobrok szilárdan állnak a teljesen sértetlen üvegkupola alatt. A többi híres turistalátványosságot sem érintette a Chile középső részén pusztító megaföldrengés, ám a külföldi látogatók messze elkerülik a latin-amerikai országot, ezért a 2 milliárd dollárra rúgó chilei idegenforgalom február 27-én nagy csapást szenvedett el. Az utazók márciusban lemondták chilei szállodafoglalásaik mintegy felét, a húsvéti szabadságok ellenére pedig a foglalások 30 százalékát mondták le áprilisra. Egyes nevezetes helyek azonban megváltoztak. A Siete Tazas Nemzeti Parkban a hét nagy látványos vízesés láncolata egyik napról a másikra kiszáradt, amikor a földrengés földalatti repedéseket okozott és elterelte a vízesések forrását. A park őrei nagy figyelemmel kísérik, ahogy a víz újra szivárog a barlangos köveken keresztül, abban reménykedve, hogy a földalatti repedések iszappal fognak megtelni és helyreállítják a zubogó vízeséseket. Santiagóban a nemzeti könyvtár zárva marad a közönség előtt, amíg a mérnökök megvizsgálják a szerkezeti károsodást. A régi katolikus templomokat a városban át kell építeni. A 160 éves Városi Színházban sem lesznek hónapokig koncertek és előadások. A prioritások a helyzetnek megfelelően változtak a turistaiparban. A Chilei Turista Alapítvány normális helyzetben azon munkálkodik, hogy védje a környezetet és képezze az idegenforgalmi kisvállalkozókat. A földrengés óta azonban éves költségvetése egyharmadát rendkívüli segélyezésre küldte a földrengésövezetbe, elsőként ajánlva fel a támogatást sok vidéki közösségnek az epicentrum közelében.
Az ország fekvéséből adódóan a központi régiók szenvedtek jelentős károsodást a földrengésben, különösen a szökőár által elsöpört tengerparti nagyvárosok. A híres desztinációk az északi Atacama sivatagban és a déli Patagóniában teljesen érintetlenek maradtak, és a korszerű építési szabályoknak köszönhetően a fővárosban, Santiagóban is az épületek nagyrészt megmenekültek a pusztulástól.
Egy hasonló folyamat mentette meg a közelben lévő Panimavida hőforrásokat. A földrengés után a vízszint meredeken esett a hőforrás természetes kútjaiban, néhány napon belül viszont a kutak a túlfolyási pontig megteltek.